Elbűvöl szó jelentése

elbűvöl (ige)

1. Teljesen magatehetetlenné tesz; lenyűgöző hatásával más érzékelését, képességeit korlátozza; a másik irányítását annak akarata ellenére átveszi.

A szirének éneke elbűvölte a hajósokat. A gonosz boszorka elbűvölte az áldozatait. A zenész elbűvöli a kígyót.

2. Erős csodálatot vált ki. Szépsége, kellemessége, szeretetre méltósága erősen vonz.

A lány szépsége elbűvölte a fiúkat. A kisgyerekek általában elbűvölik az anyukákat.

3. Varázslattal eltüntet. Szemfényvesztő trükkel megszünteti létét.

A varázsló elbűvölte a kincset a rablók elől. A bűvész elbűvöli a csinos nőt a ládából.

Eredet [elbűvöl < el- (igekötő) + bűvöl]