Egyidejű szó jelentése
egyidejű (melléknév)
1. Ugyanakkor történő; egyszerre, ugyanazon időben létező, fennálló.
Az egyidejű cselekményeket a regényben egymás után olvashatjuk. Áradáskor a gáton sok helyen van szükség egyidejű beavatkozásra.
2. Nyelvtan: Azonos időt kifejező; egyszerre történő cselekvést, történést jelentő (szó).
A „Szeretek dolgozni” két szava egyidejű kifejezést alkot, mert mindkettő egyszerre igaz. Az egyidejű történések kifejezésére az egyszerű jelen idő, vagy akár a múlt idő is használható.
3. Régies: Ugyanolyan korú, egyformán idős.
Az egyidejű gyerekek egy osztályba járnak az iskolában. A lányok szívesebben játszanak egyidejű társakkal, mint idősebbekkel.
Eredet [egyidejű < egy + idő + -jű (határozórag)]
