Egyenrangú szó jelentése

egyenrangú (melléknév)

1. Mással egyenlő jogú, akit a többiekkel azonos elbírálás, megbecsülés illet meg.

A bíróság előtt egyenrangú felekként szerepelnek a cégek és egyének. Az egyenrangú üzlettársak bármelyike egyaránt elállhat a szerződéstől.

2. Egyforma képességű; mással azonos tudású, erejű.

A vidéki focicsapat egyenrangú ellenfélnek bizonyult. A feleség a munkában egyenrangú társa volt a férjének.

3. Ugyanolyan lényeges; egy másik dologgal azonos fontosságú.

A szokásos feladatokat el kell végezni, de a mai külön rendelés is azokkal egyenrangú feladat. A rendrakás a termeléssel egyenrangú teendő a nap végén.

Eredet [egyenrangú < egyen(lő) + rang + -ú (melléknévképző)]