Ecet szó jelentése
ecet (főnév)
1. Savanyú ételízesítő. Szesztartalmú anyagból erjesztett nagyon savanyú folyadék, amelyet ételek ízesítésére és tartósítására használnak.
A szakácsnő túl sok ecetet tett a bablevesbe. A salátalébe egy kis ecetet öntött. Az ecet hígítva is kitűnő fertőtlenítőszer és takarítószer különösen baktériumok, penész, rossz szag ellen.
2. Átvitt értelemben: Savanyú ital, nagyon savanyú bor.
Én ezt az ecetet meg nem iszom! A házi bor sajnos tiszta ecet lett.
Eredet [ecet < ómagyar: ecet < latin: acetum (ecet, savanyú bor) < acidum (sav) < görög: oszusz (csípős, éles) < szanszkrit: ácus (éles)]