Démon szó jelentése
démon (főnév)
1. Vallási: Gonosz szellem, amely az emberben vagy az ember körül létezik és rá ártó szándékú rossz hatással van.
A pap megpróbálta kiűzni a betegséget okozó démont. Egy őrültről az gondolták régen, hogy démon szállta meg.
2. Vallási: Természetfölötti szellem; létezőnek gondolt, az ember sorsára ható vagy hatni tudó istenség.
A hindu vallás tele van démonokkal. Az iszlám hit szerint egy időszakban a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak.
3. Szleng: Érzelem vagy szenvedély megszemélyesítője az emberben, amely (rendszerint rosszra) ösztökéli.
A düh démona szállta meg a borgőzös férfit. A féltékenység démona szállta meg a férjet, amikor az asztalon meglátta a feleségének címzett ismeretlen feladójú levelet.
4. Szleng: Érzékien csábító nő; aki külsejével, kisugárzásával a férfiakra ellenállhatatlan erővel hat (és a romlásukat okozza).
A bár pultjának szélén egy miniszoknyás démon ült. A démon végigmérte a közelébe leülő férfit.
Eredet [démon < latin: daemon (szellem) < görög: daimon (kisebb isten, szellem)]
