Durca szó jelentése
durca (főnév)
1. Ellenszegülő akarat; neheztelő duzzogás.
A lány bevágja a durcát, mert nem mehet el a buliba. Jól látszik az arcán a durca, és sértődötten néz vissza az apjára.
2. Növénytan, régies, elavult: Rizsfű; háromhímes és kétanyás bugás virágú gyomnövény.
A durca a nádas szélén nő. A durca a rizsföldeken is gyakori.
Eredet [durca < ómagyar: dura (kemény) < ősmagyar: dura (kemény) < dravida: turuvam (keménység, kitartás) < tur, tor, dur (megáll)]
Lezárva 7K: 2011. július 27., 17:42
