Dong szó jelentése
dong (ige)
1. Mély, tompa, zúgó hangot ad gyorsan rezgő szárnyával méh, darázs vagy más nagyobb rovar, rendszerint kis területen repülve keringve.
A virág körül több méh is dong. Egy nagy légy repült be a szobába és a lámpa körül dongott.
2. Ütésre mély, tompa, kongó hangot ad nagyobb üres vagy üreges tárgy, felület, fal.
A falat vizsgáló régész megütögette a falat, nem dong-e valahol. Az egyik ütés után tompán dongott a fal, így a szakember joggal feltételezte, hogy üreg van mögötte.
3. Átvitt értelemben: Bizonyos személy körül sündörög; kíváncsian, kedveskedve, hízelegve állandóan a közelében forgolódik, tartózkodik.
A csinos lány körül donganak az udvarlók. Az igazgató körül néhány fontoskodó alak dong.
Eredet [dong < (hangutánzó)]
