Dicsekvés szó jelentése
dicsekvés, dicsekedés (főnév)
Túlzott büszkélkedés; érdemeinek, jó tulajdonságainak kérkedve emlegetése, hogy ezzel elismerést, megbecsülést vagy tetszést érjen el, szerezzen magának.
Az új titkárnő dicsekvéssel kezdte a bemutatkozást. A dicsekvés nem tetszett a hallgatóknak.
Eredet [dicsekvés < dicsek(szik) + -v- (kötőhang) + -és (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2015. augusztus 25., 12:34