Deszka szó jelentése
deszka (főnév)
1. Lapos faanyag; a fatörzsből fűrészelt vagy hasított néhány centiméter vastag falap, amit építkezéseken, bútorkészítésre vagy más iparágakban hasznosítanak. A szélessége nagyobb a vastagság kétszeresénél, a vastagsága pedig nem több négy centiméternél.
A bútorgyárba megérkezett a legújabb deszkaszállítmány. A bútorasztalos nagy gonddal választotta ki az asztallapnak való deszkát.
2. Használati tárgy, amely lapos faanyagból készült különféle nagyságban, és főleg háztartási munkák (vasalás, konyhában aprítás, vágás) segédeszközéül, vagy alátéteként használnak.
Vasalni akarok, hozd a deszkát! A deszkát a konyhában használjuk vágáskor.
3. Szerkezet része, amely lapos faanyagból készült.
A régi ablak deszkája már kezdett repedezni. A patakon átívelő híd egyik deszkája már mozgott, meg kellett szögelni.
4. Szleng: Nagyon sovány, vagy kiálló csontú személy, aki híján van a természetes gömbölyded idomoknak.
Olyan szép arca van ennek a lánynak, kár hogy deszka. A legtöbb mai modell ilyen deszka.
Eredet [deszka < ómagyar: deszka < ősmagyar: doszka, tuszka (deszka) < dravida: tattu (deszka < lap)]