Delikvens szó jelentése
delikvens (főnév)
1. Régies, jog: Tettes személy, a bűncselekmény elkövetője.
A delikvenst a deliktum felfedezése után pár napon belül letartóztatták. A delikvens nyomára egy ismeretlen telefonáló vezette a rendőrséget.
2. Átvitt értelemben: Csintalan személy, főleg gyerek, aki figyelmetlenségből, meggondolatlanságból bajt csinál.
Az ablakot betörő delikvens kilétére hamar fény derült. A szobába repült labdáért maga a delikvens jelentkezett.
3. Átvitt értelemben: Áldozat; olyan személy, akire kellemetlen, kínos dolog, esemény vár.
Az igazgató ma rossz kedvében volt, az elmarasztalt beosztottak mint egymást követő delikvensek egymásnak adták a kilincset. A fogászaton a delikvensek bedagadt képpel ültek a váróteremben.
Eredet [delikvens < latin: delinquens (bűnös) < delinquo (vétkezik) < de- (teljesen) + linquo (elhagy)]
