Dadogás szó jelentése
dadogás (főnév)
1. Akadozó beszéd, amely a beszédszervek mozgási rendellenessége, illetve lelki feszültség miatt a szavak egyik hangját vagy szótagját akadozva, többször ismétli.
A fiút gyerekkorától akadályozza dadogás. Amikor a fiú a neki tetsző lányt meg akarta szólítani, idegességében erőt vett rajta a dadogás.
2. Nehéz önkifejezés, amikor a személy ijedtében, meglepetésében, felindultságában nehezen találja a szavakat, akadozva beszél.
A sarokba szorított tettes csak ideges dadogásra volt képes a feltett kérdés után. Amikor az igazgató megtudta, mi történt a vállalatnál, csak dadogás hagyta el a száját.
3. Mellébeszélés. Köntörfalazás, zavaros válasz.
A fiú némi dadogást motyogott, amikor az apja megkérdezte, hol volt előző este. Nem segít a dadogás, térj a tárgyra: hol voltál tegnap?
Eredet [dadog < dadog + -ás (főnévképző)]
