Döccen
döccen (ige)
1. Egyet rázkódik; lassan, vontatottan haladó jármű, ember az egyenetlen úton, hepehupás köveken némi zajjal egyet zökken.
A szekér nagyot döccent az úton egy kiálló kövön. A férfi nem nézett a lába elé, így a gödörbe lépve döccent egyet.
2. Ritmus megtörik ...
Döccen – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döccenek | döccenem |
|---|
| te | döccensz | döccened |
|---|
| ő, ön | döccen | döcceni |
|---|
| mi | döccenünk | döccenjük |
|---|
| ti | döccentek | döccenitek |
|---|
| ők, önök | döccennek | döccenik |
|---|
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döccettem | döccettem |
|---|
| te | döccettél | döccetted |
|---|
| ő, ön | döccentett | döccette |
|---|
| mi | döccettünk | döccettük |
|---|
| ti | döccettetek | döccettétek |
|---|
| ők, önök | döccettek | döccették |
|---|
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döccennék | döccenném |
|---|
| te | döccennél | döccennéd |
|---|
| ő, ön | döccenne | döccenné |
|---|
| mi | döccennénk | döccennénk |
|---|
| ti | döccennétek | döccennétek |
|---|
| ők, önök | döccennének | döccennék |
|---|
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döccenjek | döccenjem |
|---|
| te | döccenjél / döccenj | döccenjed / döccend |
|---|
| ő, ön | döccenjen | döccenje |
|---|
| mi | döccenjünk | döccenjük |
|---|
| ti | döccenjetek | döccenjétek |
|---|
| ők, önök | döccenjenek | döccenjék |
|---|
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döccenhetek | döccenhetem |
|---|
| te | döccenhetsz | döccenheted |
|---|
| ő, ön | döccenhet | döccenheti |
|---|
| mi | döccenhetünk | döccenhetjük |
|---|
| ti | döccenhettek | döccenhetitek |
|---|
| ők, önök | döccenhetnek | döccenhetik |
|---|
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döccenhettem | döccenhettem |
|---|
| te | döccenhettél | döccenhetted |
|---|
| ő, ön | döccenhetett | döccenhette |
|---|
| mi | döccenhettünk | döccenhettük |
|---|
| ti | döccenhettetek | döccenhettétek |
|---|
| ők, önök | döccenhettek | döccenhették |
|---|
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döccenhetnék | döccenhetném |
|---|
| te | döccenhetnél | döccenhetnéd |
|---|
| ő, ön | döccenhetne | döccenhetné |
|---|
| mi | döccenhetnénk | döccenhetnénk |
|---|
| ti | döccenhetnétek | döccenhetnétek |
|---|
| ők, önök | döccenhetnének | döccenhetnék |
|---|
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döccenhessek | döccenhessem |
|---|
| te | döccenhess | döccenhesd / döccenhessed |
|---|
| ő, ön | döccenhessen | döccenhesse |
|---|
| mi | döccenhessünk | döccenhessük |
|---|
| ti | döccenhessetek | döccenhessétek |
|---|
| ők, önök | döccenhessenek | döccenhessék |
|---|
- Főnévi igenév
- döccenni
- Határozói igenév
- döccenve, döccenvén, döccenvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- döccenő, döccenendő, döccenős, döccenhető, döccenhetetlen, döccenetlen
- Képzett főnév
- döccenés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató
