Döbbent
döbbent (ige)
1. Régies: Elképedő ijedtséget okoz egy elszomorító, kellemetlen értesülés, élmény; sokkol; elősegíti, hogy egy személy hitetlenkedve megijedjen.
A bizottság döntése nem csak az érintetteket döbbenti, hanem másokat is. Az anyát újra meg újra döbbenti a fia szobájának rendetlensége.
2. különösségével meglepetést kelt ...
Döbbent – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döbbentek | döbbentem |
|---|
| te | döbbentesz | döbbented |
|---|
| ő, ön | döbbent | döbbenti |
|---|
| mi | döbbentünk | döbbentjük |
|---|
| ti | döbbentetek | döbbentitek |
|---|
| ők, önök | döbbentenek | döbbentik |
|---|
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döbbentettem | döbbentettem |
|---|
| te | döbbentettél | döbbentetted |
|---|
| ő, ön | döbbentett | döbbentette |
|---|
| mi | döbbentettünk | döbbentettük |
|---|
| ti | döbbentettetek | döbbentettétek |
|---|
| ők, önök | döbbentettek | döbbentették |
|---|
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döbbentenék | döbbenteném |
|---|
| te | döbbentenél | döbbentenéd |
|---|
| ő, ön | döbbentene | döbbentené |
|---|
| mi | döbbentenénk | döbbentenénk |
|---|
| ti | döbbentenétek | döbbentenétek |
|---|
| ők, önök | döbbentenének | döbbentenék |
|---|
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döbbentsek | döbbentsem |
|---|
| te | döbbentsél / döbbents | döbbentsed / döbbentsd |
|---|
| ő, ön | döbbentsen | döbbentse |
|---|
| mi | döbbentsünk | döbbentsük |
|---|
| ti | döbbentsetek | döbbentsétek |
|---|
| ők, önök | döbbentsenek | döbbentsék |
|---|
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döbbenthetek | döbbenthetem |
|---|
| te | döbbenthetsz | döbbentheted |
|---|
| ő, ön | döbbenthet | döbbentheti |
|---|
| mi | döbbenthetünk | döbbenthetjük |
|---|
| ti | döbbenthettek | döbbenthetitek |
|---|
| ők, önök | döbbenthetnek | döbbenthetik |
|---|
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döbbenthettem | döbbenthettem |
|---|
| te | döbbenthettél | döbbenthetted |
|---|
| ő, ön | döbbenthetett | döbbenthette |
|---|
| mi | döbbenthettünk | döbbenthettük |
|---|
| ti | döbbenthettetek | döbbenthettétek |
|---|
| ők, önök | döbbenthettek | döbbenthették |
|---|
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döbbenthetnék | döbbenthetném |
|---|
| te | döbbenthetnél | döbbenthetnéd |
|---|
| ő, ön | döbbenthetne | döbbenthetné |
|---|
| mi | döbbenthetnénk | döbbenthetnénk |
|---|
| ti | döbbenthetnétek | döbbenthetnétek |
|---|
| ők, önök | döbbenthetnének | döbbenthetnék |
|---|
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | döbbenthessek | döbbenthessem |
|---|
| te | döbbenthess | döbbenthesd / döbbenthessed |
|---|
| ő, ön | döbbenthessen | döbbenthesse |
|---|
| mi | döbbenthessünk | döbbenthessük |
|---|
| ti | döbbenthessetek | döbbenthessétek |
|---|
| ők, önök | döbbenthessenek | döbbenthessék |
|---|
- Főnévi igenév
- döbbenteni
- Határozói igenév
- döbbentve, döbbentvén, döbbentvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- döbbentő, döbbentendő, döbbentős, döbbenthető, döbbenthetetlen, döbbentetlen
- Képzett főnév
- döbbentés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató
