Csángó szó jelentése
csángó (főnév)
1. Magyar népcsoport, akinek tagjai a mai Románia területén élnek Erdély délkeleti részén, illetve a Kárpátokon túl három népcsoportban, illetve a három csoport közül az egyik. (Általában többes számban használjuk.)
A csángók őrzik a legősibb magyar nyelvet. A csángók a Kárpátok mentén élnek.
2. A magyar személy, főleg férfi, aki a mai Románia területén él Erdély délkeleti részén, illetve a Kárpátokon túl.
A csángó énekét magnóra vette fel a néprajztudós. A csángó jól ért a pásztorkodáshoz.
Eredet [csángó < ómagyar: csángó < ősmagyar: cángó, cánkó (hátramaradt, utóvéd) < dravida: tangu (megáll, megvéd)]
