Cselló szó jelentése

cselló, gordonka, kisbőgő (főnév)

Zene: Basszus fekvésű vonós hangszer; úgy egy méter magas, hegedű alakú, mély hangszínű vonós hangszer, amelyet térd közé fogva, vas lábára állítva szólaltatnak meg.

A szőke lány csellón játszik a zenekarban. A kisbőgő a sarokban áll a vonóval együtt. A gordonka már a 18. században elterjedt hangszer lett.

Eredet [cselló < olasz: violoncello (cselló, „bőgőcske”) < violone (bőgő)]

Eredet [gordonka < gordon (nagybőgő) + -ka (kicsinyítő képző) < olasz: bordone (mély hangzású hangszer)]

Lezárva 7K: 2011. június 5., 17:26