Csépel szó jelentése
csépel (ige)
1. Hosszasan ütlegel; egy személyt, állatot vagy tárgyat sokáig ver, ütöget.
A takarítónő alaposan csépeli a poros matracot. Hiába csépelte a szamarát a kocsis, az nem akart elindulni.
2. Magokat kiver; gabona vagy hüvelyes növények száraz magvait a kalászból vagy hüvelyből sokszori ütögetéssel kiszabadítja.
A búzát régen kézzel csépelték, de ma már géppel csépelnek. Az aratás után csépeltek a földművesek.
3. Átvitt értelemben: Sokszor ismétel; gépiesen újra meg újra elmond, megtesz, eljátszik.
A zongorista gyakorláskor folyton azt az egy darabot csépeli. Anyámék mindig csak azt csépelik, hogy csináljak rendet.
Eredet [csépel < csép + -el (igeképző)]
