Csép szó jelentése
csép (főnév)
1. Mezőgazdaság, elavult: Magokat kiverő eszköz. Hosszú nyélből és ehhez szíjjal, mozgathatóan hozzákapcsolt rövidebb, vasalt rúdból álló mezőgazdasági eszköz; gabonaféle vagy hüvelyes vetemény szemtermésének a kalászból, illetve a hüvelyből való kiverésére használták.
A gépesítés előtti korban az emberek nekiálltak cséppel kiverni a kalászokat. Az asszony cséppel verte ki a száraz babhüvelyeket.
2. Történelmi: Fegyver. Erősen vasalt, szíj helyett láncszemekkel hosszú nyélhez kapcsolt, szegekkel kivert fejű, rögtönzött fegyver.
A felkelők cséppel estek neki az ellenségnek. A várba menekültek között volt, aki kaszát hozott, volt olyan, aki csépet.
3. Szövőipar: Fonalváltó keret. Szövőszéken (a nyüst mögött) a fonalak irányában fekvő, kettős lécből álló keret; a párhuzamosan haladó fonalakat felváltva alatta vagy fölötte buktatják át, így összetapadásukat, összebonyolódásukat megakadályozzák.
A szövőnő ügyelt arra, hogy a csép mozgása szabad legyen. A csép törése miatt leállt a szövés.
Eredet [csép < ómagyar: csép < ősmagyar: csepe, csépő (csép) < dravida: suppi (bot)]
