Csáklya szó jelentése
csáklya (főnév)
1. Vashorgas rúd, amely támasztásra, taszításra, ráncigálásra alkalmas. Vasalt hegyben és mellette vaskampóban végződő hosszú rúd; sekély vízben rá támaszkodva lökik vele odább a csónakot vagy régen a kompként szolgáló hajót; tűzoltáskor az égő háztetőt bontották vele szét.
A halász csáklyára támaszkodva tolta odébb a csónakját. A tűz hírére csáklyákkal, vödrökkel rohantak az utcára az emberek.
2. Régies, elavult: Vastalp, amelyet a jégen csúszkáló ember sebesebb mozgás céljából a talpaira köt; régi korcsolya.
A férfi csáklyát kötött a cipőjére, úgy csúszott át a tó jegén. Az erős fagy hírére a padláson levő ládából előkerültek a csáklyák a gyerekek nagy örömére, hisz annyira szerettek velük csúszkálni a jégen.
Eredet [csáklya < ómagyar: csák (ágas) + -lya (főnévképző) < ősmagyar: csánk (görbeség, elágazás) < szanszkrit: csákhá (ág)]
