Konstatál
konstatál (ige)
1. Megállapít egy helyzetet, tényállást. Vizsgálat segítségével rájön egy okra.
Az orvos a beteg kikérdezése után konstatálja a betegség tényét. Az alapján írja fel a gyógyszert, amit konstatált.
2. Észlel, tapasztal ...
Konstatál – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | konstatálok | konstatálom |
|---|
| te | konstatálsz | konstatálod |
|---|
| ő, ön | konstatál | konstatálja |
|---|
| mi | konstatálunk | konstatáljuk |
|---|
| ti | konstatáltok | konstatáljátok |
|---|
| ők, önök | konstatálnak | konstatálják |
|---|
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | konstatáltam | konstatáltam |
|---|
| te | konstatáltál | konstatáltad |
|---|
| ő, ön | konstatált | konstatálta |
|---|
| mi | konstatáltunk | konstatáltuk |
|---|
| ti | konstatáltatok | konstatáltátok |
|---|
| ők, önök | konstatáltak | konstatálták |
|---|
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | konstatálnék | konstatálnám |
|---|
| te | konstatálnál | konstatálnád |
|---|
| ő, ön | konstatálna | konstatálná |
|---|
| mi | konstatálnánk | konstatálnánk |
|---|
| ti | konstatálnátok | konstatálnátok |
|---|
| ők, önök | konstatálnának | konstatálnák |
|---|
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | konstatáljak | konstatáljam |
|---|
| te | konstatáljál / konstatálj | konstatáljad / konstatáld |
|---|
| ő, ön | konstatáljon | konstatálja |
|---|
| mi | konstatáljunk | konstatáljuk |
|---|
| ti | konstatáljatok | konstatáljátok |
|---|
| ők, önök | konstatáljanak | konstatálják |
|---|
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | konstatálhatok | konstatálhatom |
|---|
| te | konstatálhatsz | konstatálhatod |
|---|
| ő, ön | konstatálhat | konstatálhatja |
|---|
| mi | konstatálhatunk | konstatálhatjuk |
|---|
| ti | konstatálhattok | konstatálhatjátok |
|---|
| ők, önök | konstatálhatnak | konstatálhatják |
|---|
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | konstatálhattam | konstatálhattam |
|---|
| te | konstatálhattál | konstatálhattad |
|---|
| ő, ön | konstatálhatott | konstatálhatta |
|---|
| mi | konstatálhattunk | konstatálhattuk |
|---|
| ti | konstatálhattatok | konstatálhattátok |
|---|
| ők, önök | konstatálhattak | konstatálhatták |
|---|
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | konstatálhatnék | konstatálhatnám |
|---|
| te | konstatálhatnál | konstatálhatnád |
|---|
| ő, ön | konstatálhatna | konstatálhatná |
|---|
| mi | konstatálhatnánk | konstatálhatnánk |
|---|
| ti | konstatálhatnátok | konstatálhatnátok |
|---|
| ők, önök | konstatálhatnának | konstatálhatnák |
|---|
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | konstatálhassak | konstatálhassam |
|---|
| te | konstatálhass | konstatálhasd / konstatálhassad |
|---|
| ő, ön | konstatálhasson | konstatálhassa |
|---|
| mi | konstatálhassunk | konstatálhassuk |
|---|
| ti | konstatálhassatok | konstatálhassátok |
|---|
| ők, önök | konstatálhassanak | konstatálhassák |
|---|
- Főnévi igenév
- konstatálni
- Határozói igenév
- konstatálva, konstatálván, konstatálvást
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- konstatáló, konstatálandó, konstatálós, konstatálható, konstatálhatatlan, konstatálatlan
- Képzett főnév
- konstatálás
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató
