Civilizáció szó jelentése
civilizáció (főnév)
1. A kultúra szintje egy társadalomban. Az ott jelenlevő bölcsességek és alkalmazott tudományok, vallások, művészetek, illetve ipari és mezőgazdasági ismeretek, egészségügy, oktatás, politika és általános életvitel összessége, és az általuk használt technológiák alkalmazási módja, azok építő vagy romboló hatásainak megjelenése.
A civilizáció technikailag ugyan fejlődik, de szellemileg hanyatlik. A néprajztudós életének egy részében az őserdei bennszülöttek civilizációját tanulmányozta.
2. Egy társadalom technikai fejlettsége, anyagi kultúrája a szellemi kultúrával szembeállítva.
A civilizáció napjainkban is rohamosan fejlődik. A számítástechnika és távközlés a civilizáció két erőteljesen fejlődő ága.
3. Polgárosodás; egy országon belül a modern kapitalizmus megjelenésének foka, amelyben a polgári társadalom és demokrácia intézményei már kialakultak.
A civilizáció terjedése a földön egyet jelent a globalizációval. A civilizáció terjedése akadályba ütközött az iszlám vallású országokban. Az ázsiaiak joggal félthetik több évezredes kultúrájukat a civilizáció hatásaitól.
4. Történelem: Társadalmi fejlettségi fok a vadság és barbárság után, amelyben a munkamegosztás, az egyének közötti csere és az árutermelés kialakult.
Az első civilizációk az ókor hajnalán alakultak ki a földön. Az őserdei bennszülött kultúrákat nem tekintjük a civilizáció részének ebben az értelemben, mert nincs árutermelés és kiterjedt társadalmi munkamegosztás.
Eredet [civilizáció < latin: civilis (polgári) + -áció (főnévképző) < civis (polgár, városlakó)]
