Ciripel szó jelentése

ciripel, cirpel (ige)

1. Zizegő hangot ad egy rovar. Hosszan, messze hangzón, egyhangúan vékony, meg-megszakadó hangot ad ki.

Nyáron este tücsök ciripelt a fű közt. A kirándulók egy csendes mezőn vágtak át; a nagy melegben csak néhány rovar ciripelt innen-onnan.

2. Átvitt értelemben: Sokat beszél egy személy (főleg gyerek, nő); fölöslegesen vagy alkalmatlankodva fecseg.

Az udvaron a szülők a fák alatt beszélgettek, távolabb a gyerekek egymással ciripeltek, játszottak. A kislány szája be nem állt, folyton csak ciripelt az anyjához.

Eredet [ciripel < cirip (hangutánzó) + -el (igeképző)]

Lezárva 7K: 2011. május 26., 15:19