Cin szó jelentése
cin (főnév)
1. Puha fém, ón. Ezüstfehér, élénk fényű, puha, könnyen nyújtható és olvadó fém; vegyi hatásoknak eléggé ellenáll, különféle ötvözeteknek (bronz, csapágyfém, forrasztófém) egyik fontos alkotórésze (latin neve: stannum; vegyjele: Sn).
Az ezüstpapír régen cinből készült hengerléssel. Cinnel vonják be a konzervdobozok belsejét, hogy ne rozsdásodjanak.
2. Ón-ólom ötvözet, amelyet többnyire forrasztásra használnak.
A cin pillanatok alatt megolvad a forrasztópáka alatt. Cin fogja össze a rézvezetékeket. A bádogos cinnel forrasztotta össze az esőcsatornát.
Eredet [cin < középmagyar: cin, cink < német (két szó keveredése): Zinc (cink) + Zinn (ón) < latin: stagnum, stannum (ón) < stare, sto (megmarad, eláll < áll)]
