Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Cimbalom szó jelentése

cimbalom (főnév)

Cimbalom.jpg

1. Húros hangszer. Lábakon álló, trapéz alakú, asztalszerű húros ütőhangszer, amelynek pedállal tompítható hármas, illetve négyes húrjait két vattázott verővel szólaltatják meg.

A népi zenekarokban általában van cimbalom is. A cimbalom jellegzetes hangjával kíséri a nótát.


2. Húros ütőhangszer hangja.

A nagyapa szerette a cimbalmot. A cimbalom-művész koncertjén amint felcsendült a cimbalom, a terem teljesen elcsendesedett.


3. Játék a húros ütőhangszeren; a hangszer húrjainak megfelelő ütögetése.

A fiú ötödiktől cimbalmot tanul. Az ifjú előadóművész a zeneművészeti főiskolán mesterfokra fejlesztette a cimbalmot.


Eredet [cimbalom < ómagyar: cimbalom < görög: kümbalon (ütőhangszer, cintányér) < kymbe (kehely)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)