Cerberus szó jelentése
cerberus (főnév)
1. Mitológia: Háromfejű kutya, aki az alvilág bejáratát őrzi. Görögül a neve Kerberosz, bárkit beengedett az alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem eresztett.
Dante Isteni színjátékában Cerberus a pokol harmadik bugyrában élt. Cerberus eszén Orpheusz járt túl, mert zenéjével elandalította a szörnyeteget. A képen Cerberus görög megfelelője látható egy vázán.
2. Átvitt értelemben: Fontoskodó személy, aki hivatalok kapujában, magas rangú személy hivatalának előszobájában felesleges szigorúsággal őrködik, fontoskodik.
A portás cerberusként őrizte a minisztérium bejáratát: mindenkit igazoltatni akart, aki csak belépett az ajtaján. Az igazgató titkára igazi cerberus volt, mert csak azt engedte be a főnökéhez, akit az kifejezetten hivatott.
Eredet [cerberus < latin: Cerberus (az alvilág őrzője) < görög: Kerberosz (az alvilág őrzője) < szanszkrit: Kabara, Kabala ("foltos"; kutyanév)]
