Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Kánon szó jelentése

(Canon szócikkből átirányítva)

kánon (főnév)

Sing2.jpg

1. Zene: Énekelhető zenemű, amely egy dallamot több egymás után induló szólamban szólaltat meg.

A kórus egy kánont ad elő. A kánonba egymás után lépnek be a szólamok, de egyszerre ér véget.


2. Szleng: Általános szabály; követendő, irányadó mérték, szabály.

Egy szakmai kánont dolgoz ki a ipartestület bizottsága. A kánon betartását minden iparosnál ellenőrizni fogják.


3. Művészettörténet: Tökéletes arányok; különösen a klasszikus görög szobrászatban a tökéletesnek, eszményinek tartott emberi test arányainak viszonya, összessége.

A szobrász a kánon betartásával formálja meg alakjait. A festő képén az alakok megsértik a kánont.


4. Vallási: A katolikus egyházi jogszabályok összessége, amely az egyház tagjainak hitéletét és erkölcsi életét irányítja.

A hívő megbánja a kánon megszegését. A kánon előírja a papok életmódját.


5. Vallási: Szent könyvek jegyzéke; a bibliára vonatkozólag azon könyvek, iratok összessége, amelyek a (katolikus) keresztény egyház felfogása szerint az isteni kinyilatkoztatást tartalmazzák.

Mária evangéliuma nincs benne a kánonban. A zsidó Talmud nem része a kánonnak.


6. Vallási: A (katolikus) mise fő része, amelyben az áldozati cselekmény végbemegy.

A kánon az igehirdetés után kezdődik. A kánon fő része az úrfelmutatás.


7. Régies: Minta, mintakép; olyan tárgy, amelynek méretei, formája, szerkezete szerint készítenek ugyanolyan tárgyakat, dolgokat.

A cipészmester a kánon alapján készíti a cipőket. A kánonon nem változtat, azt az ő mesterétől kapta.


8. Régies: Mintagyűjtemény; olyan tárgyak gyűjteménye, amelyeknek méretei, formája, szerkezete szerint készítenek ugyanolyan tárgyakat, dolgokat.

A cipészmester a kánonját egy elzárt szekrényben tartja. A kánon mesterről mesterre száll, és a már bevált, hagyományos formák megőrzését szolgálja.


9. Régies: Hiteles szöveg; olyan szöveg, amit hivatalosan jóváhagytak.

A kancellár az okleveleket egy kánon alapján írja meg. A kánon biztosítja, hogy az új szöveg is megfeleljen a formai, tartalmi követelményeknek.


Eredet [kánon < latin: canon (szabály, mérték) < görög: kanon (szabály < mérték, mérőrúd) < kanna (nádpálca, nád) < sumér: kana (nád)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 33 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)