Bűntelen szó jelentése
bűntelen (melléknév)
1. Ártatlan (személy), aki nem követett el semmi rosszat, nem oka egy hibának, bajnak, kárnak.
Csak később derült ki, hogy a bűntelen gyereket büntette meg a tanár. A bűntelen fiútól elnézést kér a féltékeny fiatalember, miután megvádolta őt, hogy kikezdett a barátnőjével.
2. Erkölcsileg feddhetetlen (személy); gonoszságot nem ismerő, tiszta (élőlény).
A bűntelen gyereket nem szabad megszidni. A juhász félti a bűntelen báránykát.
3. Erkölcsileg feddhetetlen személyre jellemző (gondolkodásmód, megnyilatkozás, tett); vele kapcsolatos (dolog).
A tettes bűntelen arcot vágott, így próbálta elkerülni a büntetést. A gyerek bűntelen szavait megmosolyogják a felnőtteket.
4. Régies, átvitt értelemben: Nemileg érintetlen; szűz (személy, főleg nő).
Apácának nem csak bűntelen nők jelentkezhetnek. Régen kínosan ügyeltek arra, hogy bűntelen lányok menjenek férjhez.
Eredet [bűntelen < bűn + -telen (melléknévképző)]
