Büntető szó jelentése
büntető (melléknév)
Vétséget megtorló (személy), aki másnak testi vagy lelki szenvedést okoz, hogy leszoktasson egy elfogadhatatlannak tartott cselekvéstől vagy viselkedéstől.
A gyerekeket rendszeresen büntető felnőttek azt teszik, amit velük tettek a saját szüleik. Az iskolában a tanulót büntető tanár egyik eszköze a beírás az ellenőrző könyvbe.
Eredet [büntető < büntet + -ő (melléknévképző)]