Bökken szó jelentése
bökken (ige)
Elavult: Haladás közben elakad; menet közben egy akadályba ütközik.
A szekér a kátyúba bökken. A tájfutó a kiálló gyökérbe bökkent és elesett.
Eredet [bökken < ómagyar: bökken (akad, bakkan) < ősmagyar: bökked (zakkan < csuklik, böffen) < dravida: vikku (csuklik, „hukk-an”) < (hangutánzó)]
Lezárva 7K: 2011. május 1., 16:45