Böfögés szó jelentése
böfögés (főnév)
1. Gáz kibocsátása; tompa, öblös, pukkanásszerű hang, amelyet egy személy vagy állat gyomrából eredő gáz kiengedése okoz a szájon át.
A mohón evő embernél gyakori a böfögés. A kisgyereknél a sok levegőnyelés miatt evés után rendszeres a böfögés.
2. Rövid, udvariatlan közbeszólás, megjegyzés indulatos, méltatlankodó hangon.
A vizsgázót a szigorú vizsgáztató piszkálódó böfögése se billentette ki a nyugalmából. Az öregember böfögését már megszokta a család, így nem vette zokon senki.
Eredet [böfögés < böfög + -és (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2015. február 6., 18:18
