Bérenc szó jelentése
bérenc (főnév)
1. Haszonleső személy. Jutalomért, anyagi előnyökért, akár aljas cél érdekében adott személy (csoport) szolgálatába szegődő személy; az, aki haszonlesésből vagy szolgalelkűségből eladja magát és becsületét.
A titkosrendőrség bérencei követték a megfigyelendő férfit egész nap. A média egy hősből képes bérencet csinálni azzal, hogy a személy korábbi célját gonosznak, megvetendőnek feketíti be.
2. Elavult: Felfogadott béres. Adott időre, célra foglalkoztatott, bérért dolgozó személy.
A bérencek szorgalmasan dolgoztak a cipészmesternél. A gazda bérencei kint dolgoztak a földeken.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
