Békülékeny szó jelentése
békülékeny (melléknév)
1. Korábbi ellenségeskedését feladni hajlandó (személy), akinek úgy változik a hozzáállása, hogy korábbi haragosával, ellenségével ismét barátságos viszonyba kerüljön. Olyan személy, akinek a korábban érzett haragja, dühe, gyűlölete múlik, oszlik. Ismét barátkozóvá váló (személy).
A békülékeny fél egy barátságos levelet ír a haragosának. A veszekedés után a békülékeny asszony kedves hangon szól a férjéhez.
2. Ismét barátkozóvá váló személyre jellemző (hozzáállás, kedv, megnyilatkozás). Ilyen személlyel vagy csoporttal kapcsolatos, tőle származó (dolog).
A békülékeny levél megtette a hatását: a korábbi haragosa válaszlevelet írt. A veszekedés után az asszony békülékeny hangon szeretné kiengesztelni a férjét.
Eredet [békülékeny < békül + -ékeny (melléknévképző)]
