Békebeli szó jelentése
békebeli (melléknév)
Háború előtti (kor, állapot, sajátság). A háború előtti béke korszakára jellemző; azzal a korszakkal kapcsolatos; abból a korszakból származó.
A békebeli állapotokat a háború megváltoztatta. Az ember nosztalgiával gondol a békebeli időkre, amit a háború tönkre tett. A 20. század elejét nevezhetjük békebeli korszaknak. A II. világháború előtti idők is békebeli évtizedek voltak. Az iparcikkek a békebeli minőségük alapján tartósabbak voltak, mint manapság.
Eredet [békebeli < béke + -beli (melléknévképző)]
Lezárva 7K: 2014. október 5., 15:44