Bárgyú szó jelentése
bárgyú (melléknév)
1. Tompa elméjű (személy), aki az érzelmi élet fejletlenségével együtt járón lassú észjárású. Tehetetlen szelídség, jóhiszemű bambaság jellemző rá.
A bárgyú fiú nem nem volt képes szóba állni senkivel, csak a sarokban ült. Nem értette senki, hogy a mellette ülő lány miért fogta meg a bárgyú fiatalember kezét.
2. Tompa elméjű személyre jellemző (külső, megnyilatkozás); vele kapcsolatos (dolog).
A tanár kérdésére a tanuló válasza csak egy bárgyú tekintet volt. A bárgyú arcot látva a tanár elkezdett nevetni. A bárgyú feleletre nem kapott jó jegyet a gyerek.
Eredet [bárgyú < ómagyar: bárgyú (együgyű) < ősmagyar: bárdu, bargo (ostoba) < dravida: márlgu (lusta, lassú, tudatlan)]
