Bámész szó jelentése
bámész (melléknév)
1. Szájtátva csodálkozó; különösebb cél nélkül, csodálkozva, önfeledten nézelődő, szájtátó (személy).
A gyűlésen résztvevőkhöz elég sok bámész alak is csatlakozott, különösen akkor, amikor a szónok beszélt az egybegyűltekhez. A vásárban sokan vannak, akik csak bámész sétálóként járkálnak az árusok között.
2. Önfeledt bámulást, csodálkozást tükröző (tekintet, arc, szem).
A serdülő bámész szemekkel nézte a vele egykorú bikinis lány felnőttes idomait. A kisgyerek bámész nézéssel függött a szoba közepén álló, nála jóval magasabb karácsonyfán.
bámész (főnév)
Csodálkozó személy, aki nehezen tér magához az ámulattól, nem tudva elszakadni attól, amin a figyelme függ.
A tavaszi kulturális fesztiválon színpadon táncoló lányok vonják magukra a bámészok figyelmét. A város főterére sok bámész jött össze a hívó dobszóra.
Eredet [bámész < bám(ul) + -ész (főnévképző)]
