Buzgalom szó jelentése
buzgalom (főnév)
1. Nagy igyekezet, szorgalom; lelkes odaadás egy feladat, munka végzésében. Lázas tettvágy.
A pincéren látszik a buzgalom, ahogy keresi a vendég kívánságát. Az érettségire készülő tanuló igazi buzgalommal állt neki a tanulásnak. A mérkőzésen a csapat támadó játékán látszik a buzgalom.
2. Vallási: Vallásos buzgóság. Vallásos tevékenységben, imádságban megnyilvánuló vallásos igyekezet, lelkesedés.
Az idős asszony buzgalommal forgatja az imakönyvet. A vallásos család hittel teli buzgalommal jár a templomba.
3. Régies, átvitt értelemben: Feltétlen bizalom és áhítat egy személy iránt. Nagyfokú tisztelet és odaadás, amellyel egy személy egy másik emberhez viszonyul.
A fiú nagy buzgalommal van az apja iránt. Az ifjú házasokban erősen él az egymás iránti buzgalom.
Eredet [buzgalom < buz(o)g + -alom (főnévképző)]
