Buta szó jelentése
buta (melléknév)
Nehéz felfogású (személy), akit könnyen irányítanak mások, könnyen befolyásolható, nincs önálló véleménye. A buta ember nem képes önállóan gondolkodni, ítéletet alkotni, így lassan tanul, vagy nem képes megtanulni a szükséges tudnivalót. Ez olyan tulajdonság, amikor a személy képtelen arra, hogy figyelmét érdeklődéssel egy jelen időben létező dologra irányítsa, és nem képes irányítani a gondolatait.
Ne mondd azt senkire, hogy buta gyerek. Buta ember az, akit hiába tanítasz, semmire sem tudja használni az adatait.
Eredet [buta < ómagyar: buta < ősmagyar: botor, bota (buta) < dravida: muttan (butaság, buta ember) < muttu (üt, ütődik)]
