Bujdokol szó jelentése
bujdokol (ige)
1. Rejtőzködve bolyong; egy üldözött személy az otthonától távol hosszabb időn át bujkál egy területen, más-más helyen rejtőzködik.
A felkelés leverése után a benne résztvevők még évekig bujdokoltak. Az útonálló az erdőkben bujdokolt a hatóság emberei elől.
2. Régies, átvitt értelemben: Helyét gyakran változtatja egy természeti jelenség, égitest.
A szeles éjszakán a Hold a felhők mögött bujdokol. A változékony szél az erdő fái között bujdokol.
3. Régies, vallási, átvitt értelemben: Földi létét éli, amit átmenetinek tekint.
A vallásos ember számára nem mindegy, hogyan bujdokol végig az életén. A férfi már negyven éve bujdokol a megpróbáltatások között.
4. Elavult: Le-lebukik a víz alá egy személy, élőlény.
A búvár a víz alatt bujdokol. A béka a tó vizében bujdokol.
Eredet [bujdokol < búj(ik) + -dok (igeképző) + -ol (igeképző)]