Bosszantó szó jelentése
bosszantó (melléknév)
1. Tettel zaklató (személy), aki cselekedetével, mulasztásával vagy viselkedésével kellemetlen hatást vált ki másnál. Olyat tesz vagy mond, amitől a másik mérges lesz.
A bosszantó gyereket folyamatosan figyelmezteti az anyja. A bosszantó kérdezősködő mindenbe beleköt.
2. Tettel zaklató személyre jellemző (megnyilatkozás, viselkedés); kellemetlen hatást kiváltó (tett, mulasztás).
Az utcasarkon várakozó fiú a bosszantó késés miatt megharagudott a lányra. A főnök a bosszantó hiba miatt leszidta a beosztottat.
3. Állatot ingerlő (személy, magatartás). Egy élőlényt addig piszkáló (személy, élőlény), amíg az támadni nem fog.
A pihenő állatot bosszantó fiúnak a kezébe kapott a kutya. A macska nem örült a bosszantó nyaggatásnak, és fújva elmenekült.
Eredet [bosszantó < bosszant + -ó (melléknévképző)]
