Borzalom szó jelentése
borzalom (főnév)
1. Elutasító érzés, kellemetlen lelkiállapot, amely nagyfokú undor, félelem hatására ébred.
Az emberek borzalommal emlékeztek vissza arra az éjszakára, amikor rájuk tört az ellenség. A férfi számára borzalom volt rágondolni is, mit érezne, ha valami baja esne a gyerekének.
2. Nagymértékben félelmetes jelenség, iszonyatot keltő, szörnyű szenvedést okozó esemény.
A háború maga a borzalom. Borzalom volt látni a csata után a mezőn maradtakat.
3. Átvitt értelemben: Megdöbbentő szörnyűség, amely rémületet, iszonyodást tükröz vagy személyesít meg.
A rendetlen fiaival veszekedő anya borzalomnak nevezte azt, amit a fiúk műveltek. Az újságban közölt szörnyű hír kész borzalom volt.
Eredet [borzalom < borz + -alom (főnévképző)]
