Bolond szó jelentése
bolond (melléknév)
Elmebeteg; józan ésszel ellentétes módon gondolkodó, beszélő, cselekvő (személy), akinek megzavarodott az elméje, a józan ítélőképessége, esze.
A bolond embert elkülönítik a normálisoktól. A bolond férfi össze-vissza beszél.
Eredet [bolond < ómagyar: bolond < ősmagyar: bolyongó (tévelygő, bolond) < dravida: malangu (zavarodott < nyugtalan)]