Bohó szó jelentése
bohó (melléknév)
1. Pajkosan könnyelmű (személy), aki gyermeteg ötleteivel, tetteivel mosolyt keltő, gyermekesen hiszékeny; vidáman, játékosan felelőtlen.
A bohó kisfiú az udvaron futkározott néha betévedve a virágágyások közé, ahol letiport egy-két virágot. A bohó szerelmesek egymásba kapaszkodtak a tömött villamoson.
2. Pajkosan könnyelmű személyre jellemző, hozzá tartozó, vele kapcsolatos, rá valló (érzés, magatartás, megnyilatkozás, tett).
A bohó szív mit tehet ilyen szenvedélyt érezve. A fiú bohó beszólása nevetést keltett a lányok között.
Eredet [bohó < ómagyar: bohó (bohóc, bohóckodó) < dravida: pagadi, pagidi (csúfolódás, bohóckodás)]
