Bocsánat szó jelentése
bocsánat (főnév)
1. Megérdemelt büntetés elengedése. Az elkövetett bűn vagy hiba miatti minden további fenyítés, hátrány hivatalos beszüntetése.
Az elítéltnek megkegyelmeztek, elnyerte az államfő bocsánatát. Amnesztia esetén általános a bocsánat.
2. A jó viszony helyreállítása. Szándékosan vagy szándék ellenére elkövetett hibáért, sértésért, megbántásért vagy zaklatásért, háborgatásért kért elnézés; a tett fel nem rovása az érintett elkövetőnek, felelősnek. Hajlandóság arra, hogy nincs többé neheztelés az elkövetett hiba, vétek vagy bűn miatt.
Bocsánatot nyert a hűtlen barát. Súlyos kifejezés az, hogy valaki számára nincs bocsánat, ilyenkor aki ezt mondja, elfelejti azt, hogy eljöhet az az idő, amikor neki is szükség lehet bocsánatra.
Eredet [bocsánat < ómagyar: bocsánat < bocsál, bocsán (enged) + -at (főnévképző) (azaz: elengedés, engedelem) < ősmagyar: bulcsát, bolcsát (bocsát, enged) < dravida: possáttu (elfelejt, elenged) < pó (megy)]