Bocska szó jelentése
bocska (főnév)
1. Elavult: Víztartó edény. Dongákból összeállított vagy bádogból készült, csonka kúp alakú edény; egy kiálló, felső végén átlyukasztott dongájánál, illetve ennek mintájára készült fülénél fogva viszik; vizet, tejet, bort hordanak vagy tartanak benne.
Az asszony egy bocskába fejte meg a tehenet. A bocskából egy fazékba öntötte át, hogy felforralja. A konyhában egy bocskában áll a kútról hozott friss víz.
2. Elavult: Fakád, amely 150–200 literes űrmértékű, magas falú, füles, nyitott tetejű, kerekded vagy hosszúkás alakú edény, amelyet háztartásban, mezőgazdaságban használnak.
A bocskában káposztát savanyít a gazda. A leszüretelt szőlő egy bocskába került a puttonyokból.
3. Elavult: Kis hordó. Abroncsokkal összefogott dongákból készült, mindkét végén zárt, közepén többnyire kiöblösödő hengerhez hasonló nagyobb tartály folyadék tárolására, szállítására.
A pincében a bort a nagy hordóból bocskákba szűrte le a borász. Az egyik bocskát felvitte a házba, hogy abból kínálja a vendégeit borral.
Eredet [bocska < ómagyar: rocska (favödör, sajtár) < szláv: rocska (kanna) < rucska (fül, fogantyú < kezecske)]
