Bocs szó jelentése
bocs (főnév)
1. Medve kölyke, kicsinye; mackó.
A bocs mindenevő, akárcsak a nagy medvék. Az állatkertben külön kifutón játszottak a bocsok.
2. Bivaly borjúja, kicsinye; bivalybocs.
A bivalybocsok a gulyával együtt vonulnak. A bivalybocs nekilátott szopni.
4. Kohászat: Hatalmas acéltömb; kohó vagy kemence aljába termelésleállás miatt belefagyott fémadag; medve.
A kohászok mindent megtettek, nehogy kihűljön a kohó, mert akkor nekik kell kiszedni a bocsot. A kohó lehűlése után a bocs kiszedése még két napig tartott.
Eredet [bocs < középmagyar: bocs < ősmagyar: pücsi, pücske (bocs, kis állat) < dravida: podisu (kicsi, gyerek) < pudu (növekszik)]
Lásd még: Szleng: bocsánat
Lezárva 7K: 2011. április 14., 18:23
