Bizomány szó jelentése
bizomány (főnév)
1. Kereskedelem: Kereskedelmi ügylet, ahol a tulajdonostól a kereskedő az adott árut, értékcikket úgy veszi át, hogy megbízásból a saját nevében, de a megbízó javára, jutalékért eladja, értékesítse.
A könyvesbolt bizományban vette át, és forgalmazza a kiadó könyveit, így a könyvesbolt nem fizeti ki előre az eladandó könyvkészletet. A megszorult férfitől a családi ékszereket bizományban vette át az ékszerész, majd akkor fizet neki, ha sikerült eladnia.
2. Régies: Megbízatás, végrehajtásra kapott feladat.
Az ügyfél azzal a bizománnyal bízta meg az ügynököt, hogy adja el a részvényeit. Az ügyvéd az ügyfele bizományából vesz részt a tárgyaláson.
Eredet [bizomány < bíz(ik) + -o- (kötőhang) + -mány (főnévképző)]
