Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Bivaly szó jelentése

bivaly (főnév)

Bivaly.jpg

1. Rövid szarvú marha. Az európai szarvasmarhánál általában kisebb, de erősebb, hátracsapott szarvú, gyér szőrű, fekete színű, páros ujjú kérődző állat; Kelet-Ázsiában, Afrikában vadon él, máshol igavonó háziállatként is elterjedt (Bos bubalis).

A bivaly a rizsföldet művelő paraszt ekéje elé volt fogva. Az oroszlánok egy bivalyt ejtettek a csordából lemaradt állatok közül. A bivaly hozzátartozott a magyar Alföld tanyavilágához is (lásd a képet). A Kárpát-medence területén először az avarok tenyésztették a bivalyt.


2. Átvitt értelemben: Nagyon ostoba, de erős ember.

A matróz egy bivaly volt, bárkivel kiállt verekedni. A bivaly nem sokat koptatta az iskolapadot, már fiatalon beállt segédmunkásnak.


Eredet [bivaly < ómagyar: bivaly < ősmagyar: bihal (bivaly) < dravida: mugari (marha, bivaly) < mukkaram (tehénbőgés < hangutánzó)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 4 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)