Birtokos szó jelentése
birtokos (melléknév)
1. Tulajdonnal sajátjaként rendelkező (személy, csoport).
A birtokos személy felelős az autóért. A birtokos nemes emberek együtt mentek a király elé.
2. Nyelvtan: Tulajdonosi viszonyt jelző (szó, szófaj, kifejezés); tulajdonosi nyelvtani viszonyra jellemző, ezzel kapcsolatos (kifejezés).
A mondatokban gyakran használunk birtokos jelzőt is, amikor a tulajdonost fejezzük ki. Az „Éva almája” kifejezésben az „Éva” tulajdonnév egy birtokos jelző.
3. Régies: Jómódú (személy, család, közösség), aki jelentős saját vagyonnal rendelkezik.
A birtokos gazdának van két tehene és két lova. A birtokos faluban szebbek, nagyobbak a házak, mint a többi településen levők.
Eredet [birtokos < birtok + -os (melléknévképző)]
