Beás szó jelentése
beás (ige)
1. Föld kiemelésével készült gödörbe betesz egy tárgyat, élőlényt, és abba bizonyos mértékig betemet.
A katona beássa a ládát a földbe. A facölöpöket jó méter mélyre ássák be a földbe.
2. Egy felület alá behatol bizonyos mértékben, miközben kiemel vagy kimozdít földet, anyagot.
A széles ekevas mélyen beás a földbe. A nő egy tűvel beás a köröm alá, hogy kipiszkálja a beszúródott tüskét.
3. Átvitt értelemben: Hívatlanul behatol, befurakszik egy helyre és ott megtelepedik.
Az egerek beásták magukat az éléskamrába. Az ipari kém beássa magát vállalathoz, és gyártási titkokat szerez meg.
Eredet [beás < be- (igekötő) + ás]
