Beállítottság szó jelentése
beállítottság (főnév)
1. Szemléleti mód, ahogyan egy személy vagy csoport egy dolgokról gondolkozik vagy ahogy érez.
Ma már nem jelent gondot egy ember politikai beállítottsága. Egy szakember professzionális beállítottsága meglátszik a munkáján.
2. Tartós vonzódás, rátermettség egy művészeti ág, hivatás végzésére vagy egy hozzáállás szerinti életre; hajlam.
A híres festőművész művészi beállítottsága már kora gyermekkorában megmutatkozott. A szülők korán felfedezték a gyerek beállottságát, és segítették annak kibontakoztatását.
3. Érzékelhető megnyilvánulás; egy szemléleti mód, tartós vonzódás vagy hajlam tünete.
A szónok beállítottsága nyilvánvalóvá vált szavai alapján. A tetteink mutatják meg beállítottságunkat.
Eredet [beállítottság < beállít + -ott (melléknévképző) + -ság (főnévképző)]
