Betét szó jelentése
betét (főnév)
Üres rész. A szóban forgó dolog anyagában általában díszítés végett üresen hagyott vagy kivágott teret, felületet kitöltő más anyag.
A mennyezet betétjeibe intarziák kerülnek. A szék támláját egy hímzett betét díszítette.
Eredet [betét < be- (igekötő) + tét]